A család tegnap haza jött. Nekem meg tanulnom kellene... de nagyon... és sajnos képtelen vagyok rá. Megint sikerült belesüllyednem a magányba és (főleg) az önsajnálatba. Ez ugyan néha megesik velem, de ez most igazán nem a legjobb időzítés... igazán várhatott volna még így kb. három hetet!
Az sem sokat segít, hogy már MOST rajtam van a vizsgadrukk. Ergo, állandóan ideges vagyok, alig tudok aludni és az sem ritka, hogy egy huzamban több mint 36 órát is fönt vagyok... Mindezeknek köszönhetően újra jelentkezett nálam a fulladás, mellkasnyomás, gyors szívdobogás, nehéz levegő vétel... Hurrááááá!!!! Már csak ez hiányzott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése