Az igazi gond

Azt hittem elég erős vagyok ahhoz, ha eldöntöm, hogy nem gondolok rád, akkor azt be is tudom tartani... de az agyamba mindig beférkőzöl. Tulajdonképpen szerintem az van, hogy szar egyedül lenni. Jó lenne valaki aki átölel, akinek érezhetem a teste melegét, akinek érzem, fontos vagyok. És rajtad kívül nem ismerek itt mást. Ez a baj az új helyekkel. Annyira magányosak vagyunk, hogy bárkiről képesek vagyunk azt hinni, érzünk iránta valamit. Pedig csak arra vágyunk, hogy valaki mellettünk legyen. Én is erre vágyok most...